A „szóljon most vagy hallgasson mindörökké” mögött álló történelem
Bár a filmekből úgy tűnhet, hogy az esküvői kifogások elég sűrűn megtörténtek, valójában meglehetősen ritkák. Mi az ami még ritkább? Hogy a kifogások lehetősége eleve beépülne egy szertartásba. Az esküvők tele vannak rituálékkal, de szerencsére a „szóljon most vagy hallgasson mindörökké” kifejezés már nem igazán tartja magát.
De akkor mégis, honnan ered ez a kifejezés, ez a nem létező esküvői hagyomány?
Ez a kifejezés a kereszténységben és az európai szokásokban gyökerezik. A teljes megfogalmazás – „Ha a jelenlévők közül bárki tudomással bír olyasvalamiről, amiért ők ketten nem egyesülhetnek a házasság szent kötelékében, szóljon most, vagy hallgasson mindörökké!” – a Közös imádtság könyvéből származik. A Közös imádság könyve iránymutatásokat tartalmaz a vallási szolgálatokhoz, szokásokhoz és istentisztelethez az angliai egyházban vagy az anglikán egyházban. Ennek ellenére a kifejezésnek a liturgiába való bekerülése valószínűleg kevésbé kapcsolódik Istenhez, és inkább az akkori jogi és gyakorlati aggályokhoz fűződik. Hiszen abban a korban nehéz volt kideríteni a házasulandók előéletét, hogy a házaspár egyik tagja már házas, kiskorú, megkeresztelkedetlen (egyházi törvény), vagy erőszakosan kényszerítik a házasságba, akkor kötelességének tekintették a tiltakozást. Ugyanez volt a helyzet akkor is, ha tudták, hogy a pár túl szoros rokoni kapcsolatban áll.
A mai modern korban már ezeket a tényeket a házassági szándék bejelentésekor vizsgálják jóval az esküvő előtt, így okafogyottá vált ezen kifejezés használata a szertartásokon. Így merült a feledés homályába ez az esküvői hagyomány, ami már csak a filmekben szerepel jó dramaturgiai fordulatként.
Ha még nem hiszed, hogy egy esküvőszervező a segítségedre lehet, akkor regisztrálj az INGYENES 30-45 perces esküvői konzultációra ITT!
Tippekért, inspirációért és szervezési ötletekért pedig kövess facebookon és instagramon!